Savaria Szombathely

Szombathely Vas megye székhelye és a Nyugat-Dunántúl egyik gazdasági és szellemi centruma. A város elődjét Claudius császár alapította Kr.u. 45 körül Colonia Claudia Savaria néven, az ősi kereskedelmi útvonal, a Borostyánkő út mentén. Savaria nemsokára a provincia központja lett, a római uralom idején több pompás építmény készült el, központja a mai Romkertben és annak környékén volt. Feltételezések szerint a várost 455-ben földrengés pusztította el, századokon át még a nevét sem említették az okiratok. A hagyomány szerint a lehangoló látványt nyújtó romokról nevezték el Stein am Anger (kő a mezőn)-nek. A legközelebbi írásos dokumentum 860-ból való, amikor Német Lajos frank uralkodó Savariát a salzburgi érsekség fennhatósága alá helyezte. A város csak Szent István felesége, Gizella királyné jegyajándékaként került vissza Magyarországhoz. Savaria 1407-ben kiváltságlevelet kapott a győri püspöktől és attól kezdve önállóan dönthetett saját ügyeiben. Feltehetően ekkor készült el a város első pecsétje is. A középkor folyamán hétvégi vásárairól vált ismertté. Innen ered a város mai neve: Szombathely. Az 1578. évi országgyűlés a Vasvári Káptalant Szombathelyre telepítette, amely azóta a megye székhelye.

1605-ben – a Bocskai felkelés idején – Némethy Gergely, hajdúkapitány kifosztotta a várost. A harcok elől a németújvári várba menekített levéltár ott pusztult el egy tűzvészben. A Rákóczi-szabadságharcban a város a kurucokat támogatta, 1707-ben Vak Bottyán főhadiszállása volt. Az ezt követő években két tragikus esemény – az 1710-es pestisjárvány és az 1716-os tűzvész – nyomta rá a bélyegét Szombathely történetére. A 18. század a város jelentős fejlődésének százada. 1777-ben Mária terézia Szombathelyt püspöki székhellyé tette. Szily János – az első püspök – két évtized alatt hatalmas változásokat hajtott végre a városban. Ekkor épült fel a Papi Szeminárium épülete, a Püspöki Palota és a Székesegyház is.

Szombathely modern várossá fejlődése a 19. század második felére esik. Nagy fontosságú vasútvonalak épültek, ennek révén Szombathely valóban minden tekintetben a megye központjává vált. Az I. világháború és a trianoni békeszerződés területcsatoló döntései törést okoztak a város fejlődésében. Az igazi nagy csapást a II. világháború súlyos légitámadási jelentették. Az 1945. március 4-i bombázás során elpusztult a belváros épületeinek jelentős része. Az 1960-as évektől kezdődően már nagyvárosias fejlődést indult meg, napjainkra Szombathely a Nyugat-Dunántúl egyik gazdasági, kereskedelmi és kulturális központjává vált.

Szombathely Megyei Jogú Város honlapja